[@template.name.promo]
És akkor végre összehozott a sors Emesével. Házvásárláskor már a végét jártuk – leginkább az időnek – így aztán félő volt, hogy valami olyan kompromisszumba megyünk bele, ami hosszútávon mégsem lesz jó. Aztán Emese mutatott egy házat, amiről elsőre éreztük, hogy ez jó lesz. Tényleg jó. De azért kellett volna egy statikus. Egy info itt, egy info ott. Ügyvéd, földmérő. Nem gond, Emese megoldotta. A tárgyalások során az eladó is, és mi is végig úgy éreztük, hogy a win-win szituáció elérésében segít minket, kicsit a háttérbe húzódva, szakembereket, hivatalokat, megoldásokat keresve. Nem nyomult, nem zavart – segített. De a lényeg csak ez után jött. Amikor, megkötöttük a szerződést és nem maradt már stressz. Kiköltöztek, beköltöztünk. Megérkeztünk. Akkor egyszer csak rádöbbentem, hogy Emese pontosan azt a házat találta meg nekünk, amiről – nem viccelek – óvodás korom óta álmodtam.
V. Noémi